Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájékoztatója a rokkantsági nyugdíjról

Ki jogosult rokkantsági nyugdíjra?

Az, akinek egészségkárosodása

• 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy

• 50–79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt, és

• az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és

• kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és

• táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
  

Tehát a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz az orvosi, és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.

Kinek nem jár rokkantsági nyugdíj?

Nem kaphat rokkantsági nyugdíjat az, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, továbbá az sem, aki egészségkárosodását szándékosan okozta.

Nem állapítható meg rokkantsági nyugdíj annak sem, aki az igénybejelentés időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjra jogosultsága feléledt.

Mely szerv véleményezi a rokkantságot/egészségkárosodást?

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI) állapítja meg.

Mit jelent az, hogy valaki I., II. vagy III. csoportba tartozó rokkant?

A III. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 50–79 százalékos mértékű.

A II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul.

Az I. rokkantsági csoportba az tartozik, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, és mások gondozására szorul.

Milyen tényezők befolyásolják a rokkantsági nyugdíj összegét?

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől, és a szolgálati idő alapján meghatározott mértéktől függ.

A mérték alakulását befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor, és a kérelmező egészségkárosodásának mértéke, vagyis az, hogy hányadik csoportba tartozó rokkant.

Hogyan alakul a rokkantsági nyugdíj összege, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíj-pénztárnak is tagja?

Ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztár tagjaként tagdíjat is fizetett, és nem kérte a tagdíj összegének a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását, a kiszámított rokkantsági nyugdíjának 75 százalékát lehet részére társadalombiztosítási rokkantsági nyugdíjként megállapítani.

Ha a nyugdíjigénylő nyugdíjazásakor, vagy már azt megelőzően is saját döntése alapján kérte az egyéni számláján lévő összegnek a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz történő átutalását, a rokkantsági nyugdíjának összegét úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben fizette volna a nyugdíjjárulékot. A visszalépés bejelentését a nyugdíjigénylőnek a magánnyugdíj pénztár igazolásával kell bizonyítania. A visszalépés az igénybejelentéssel egyidejűleg, de legkésőbb a nyugdíjigény elbírálása tárgyában hozott első fokú határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kezdeményezhető.

Állapotváltozást kinek kell bejelentenie, és milyen esetben változik a nyugdíj összege?

Az egészségi állapotában bekövetkező változást a nyugdíjasnak kell bejelentenie a lakóhelye szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.

Amennyiben az ORSZI olyan mértékű állapotváltozást (javulást vagy rosszabbodást) állapít meg, amely alapján a nyugdíjas más rokkantsági csoportba kerül, a nyugdíj összegét is módosítani kell. A módosítás alapja: a rokkantsági nyugdíjast az állapotváltozás időpontjában megillető nyugdíj összege.

Átmeneti rendelkezések szerint, annak az egészségkárosodást szenvedett személynek, aki 2011. december 31-éig a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel,

• 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint

• 2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy esedékes felülvizsgálata során

kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

Mikor szűnik meg a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság keresőtevékenység folytatása miatt?

Keresőtevékenység folytatása esetén abban az esetben szűnik meg a rokkantsági nyugdíjra jogosultság, ha a nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett – keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 %-át, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.

A vizsgálat során a hat egymást követő hónap alatt elért kereseteket, jövedelmeket havonta kell a személyi jövedelemadóval és a járulékokkal csökkenteni, majd ezek átlagát kell a rokkantsági nyugdíj megszűnésének elbírálásakor figyelembe venni. A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság tehát nem szűnik meg, ha a kereső tevékenység egymást követően hat hónapon át nem áll fenn.

ONYF 3515-006.               A tájékoztató a 2009. január 1-jén hatályos jogszabályoknak megfelelően készült.