Korkedvezményes, és előrehozott öregségi nyugdíj

Mit jelent az előrehozott öregségi nyugdíj és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj?

A hosszú szolgálati időt szerzett személyek a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál korábban vehetik igénybe az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat.

Ki kaphat előrehozott öregségi nyugdíjat?

2009 és 2012 között előrehozott öregségi nyugdíjat igényelhetnek a nők az 59., a férfiak a 60. életévük betöltésétől, amennyiben legalább 40 év elismert szolgálati idővel rendelkeznek. 2008-tól előrehozott öregségi nyugdíjra már csak az lehet jogosult, aki nem áll biztosítással járó jogviszonyban.

Ki kaphat csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat?

Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a fenti korhatárt elért férfinak vagy nőnek, akinek a szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után változik-e a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összege?

A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjkorhatár betöltése nem érinti, a megállapításkori nyugdíjcsökkentés véglegesen alacsonyabb összegű induló nyugdíjat jelent.

Az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igény-bevételénél milyen egyéb kedvezmények jöhetnek szóba?

Bár a gyermekkedvezmény 2008. december 31-ével megszűnt, de rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításához igazodó kedvezmény és az egészségre káros munkakörben végzett munkával megszerzett korkedvezmény továbbra is figyelembe vehető az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításakor.

Ez alapján tehát a jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát, továbbá a jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény idő-tartamával növelve kell figyelembe venni.

Az előrehozott öregségi nyugdíj késleltetett megállapítása

Aki előrehozott öregségi nyugdíjra, illetve csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett, e jogosultságát bármikor érvényesítheti. Ha tehát egyszer már megszerezte a jogosultságot azt nem veszti el, még akkor sem, ha a később kéri a nyugdíjazását, akár egy olyan időpontban, amikor az életkorával és/vagy a szolgálati idejével már nem lehetne jogosult (szerzett jog). A nyugdíjcsökkentésre (ha egyáltalán kell csökkenteni) a jogosultság megszerzésének időpontjában hatályos szabályokat és mértékeket kell alkalmazni, tekintet nélkül arra, hogy a nyugellátást mikor, illetve milyen időponttól kezdődően állapítják meg. A kiszámítási (valorizációs, nettósítási, stb.) szabályok viszont azok lesznek, amelyek akkor hatályosak, amely időponttól kezdődően megállapítják a nyugellátást.

Az általános igényérvényesítési és eljárási szabályok szerint azonban, a nyugdíjigényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Ha a későbbi megállapítás miatt további szolgálati időket szerez, a megállapítást a később szerzett szolgálati időket is beszámítva végzik el.

Hogyan alakulnak az előrehozott öregségi nyugdíj jogosultsági feltételei 2012 után?

2013. január 1-jétől egységessé válnak a feltételek mindkét nem számára: legkorábban 60 éves kortól lehet majd igényelni előrehozott öregségi nyugdíjat. A szükséges szolgálati idő 37 év lesz és szintén meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt. Az előrehozott öregségi nyugdíjat ettől az időponttól kezdve már csak csökkentett összegben lehet megállapítani.

A korhatár alatti nyugdíjasok munkavégzési korlátozásának szabályai

Mindazoknak, akik 62 éves koruk betöltése előtt öregségi nyugdíjasként kereső tevékenységet folytatnak, bizonyos nagyságú munkajövedelem megszerzése után szüneteltetniük kell saját jogú nyugdíjukat.

A rendelkezések szerint az egyes naptári éveket külön-külön kell vizsgálni. A nyugdíjas minden évben rendelkezik egy éves „keretösszeggel”, amely az év első napján érvényes minimálbér 12-szerese (2009-ben 858.000 Ft).

Mindaddig, amíg az adott évi (járulékalapot képező) keresete ezen keretösszegen belül marad, keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban keresete meghaladja a keretösszeget, a következő hónaptól az év végéig nyugdíját szüneteltetnie kell. (Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.) E korlátozás megszűnik a 62. életév betöltésekor.

A keretösszegbe csak a nyugdíjazás utáni keresetek számíthatók be, évközi nyugdíjazás esetén a még aktív korú keresetek nem csökkentik a keretösszeget. Az évközi nyugdíjazás esetén az évből még hátralévő időszakra a keretösszeget nem kell arányosítani, a fennmaradó időben a teljes éves keretösszeg kihasználható.

2009. január

Szociális és Munkaügyi Minisztérium gi Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály

1997. évi LXXXI. törvény

a társadalombiztosítási nyugellátásról

181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet

a korengedményes nyugdíjazásról